TALAJFEJLESZTÉS

A mikrobális élettől pezsgő talaj termőerejét és -képességét semmi nem pótolhatja!

ALAPMŰVELET A TALAJOK OLTÁSA

A talaj hatékony alapozása, a következő kultúra biztonságának megteremtése – intenzíven gazdálkodva – ma már elképzelhetetlen a biológiai készítmények és a kémiai tápanyagpótlók összhangjának megteremtése nélkül. A talajoltással mind a növény, mind a talaj szempontjából hasznos tulajdonsággal rendelkező baktériumtörzseket viszünk be. A szegényedő talajélet a biológiai egyensúly megbomlásához vezethet, melynek következménye a termőképesség csökkenése, elvesztése lehet.

NAGYOBB NÖVÉNYVÉDELMI BIZTONSÁG

A szárbontás műveletének megteremtésével a szárakon – vagy talajban – lévő patogén gombák és egyéb kártevők, például rágcsálók élettere megszűnik. Korlátozottá válik táplálkozásuk, szaporodásuk.  Így a káros talajlakó mikroorganizmusok és más élőlények száma jelentősen csökken. A talajoltó készítményekben lévő egyes baktériumtörzsek biológiai tulajdonságainak köszönhetően, a káros gombák szaporodása visszaszorításra kerül. Ennek eredményeként számos növénybetegség kevésbé pusztít, kisebb károkat okoz (pl. fuzárium fertőzés).

FELPEZSDÜLŐ TALAJÉLET

Ha kialakul a talaj gazdag élővilágának egészséges egyensúlya, akkor javul a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, szerkezete. Ez jótékonyan hat a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira. A láthatóan nyüzsgő élet egyik jele a földigiliszták számának gyarapodása. Érezhető a föld „illata”, melyet aktinobaktériumok okoznak. Az egészséges talaj egészséges növényt eredményez. Mindezek hozzájárulnak a növekvő termésbiztonsághoz, a termésátlagok növekedéséhez, és a fenntartható gazdálkodáshoz.

ALACSONYABB TÁPANYAGPÓTLÁSI IGÉNY

A BIOFIL szárbontó technológia használatával gyorsul a szerves anyagok lebomlása, a növények számára elérhetővé válnak a tápanyagok, jobb minőségű humuszanyagok képződnek. A talajoltó készítményekben található nitrogénkötő, foszfor- és káliumfeltáró baktériumok tevékenysége lehetővé teszi a megfelelő, igény szerinti tápanyagellátást a növények számára. Az aktívabb talajéletnek és mikrobiális tevékenységnek köszönhetően a kijuttatott műtrágyák nagyobb arányban és mennyiségben hasznosulnak.

VÍZEGYENSÚLY

A talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak javulása. A jobb talajszerkezetnek köszönhetően a lehulló csapadék képes lesz a mélyebb talajrétegekbe eljutni és ott elraktározódni, majd – aszály idején – víztartalékokat képezni az egyes kultúrák számára. Így a növények szárazságtűrése növekedik. A javuló talajszerkezet a belvíz problémák, víznyomásos területek esetén is hasonlóan jótékony hatásokkal bír. A tetemes, hirtelen lezúduló mennyiségű csapadék, vagy a földeken maradó belvíz gyorsabban szivárog el.

ALACSONYABB GÉPIGÉNY

A talajszerkezet javulásának köszönhetően könnyebbé válik a művelhetőség. A kötött, nehéz talajok szerkezete is egy idő után kedvező irányba változik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lazábbá váló talajoknál gyorsabban és könnyebben lehet elvégezni a különböző talajmunkákat, így például a szántást is. Csökken a műveléshez szükséges vontatási teljesítmény, mérhetően kevesebbet fogyaszt az erőgép, és ez jelentős üzemanyag megtakarításhoz vezethet. Ezáltal gazdaságosabbá válik a növénytermesztés.

IDŐJÁRÁSI KOCKÁZATOK CSÖKKENÉSE

A talajoltás hatására a termesztett kultúrák aszály-, belvíz és az egyéb időjárás okozta stresszhatásokkal szembeni ellenálló képessége nő. Ez részben a talajszerkezet javulásával, a pezsgő talajélet aktivitással, az egészséges növény védekező rendszerének jó működésével magyarázható. A baktériumok által termelt növényi növekedési hormonok hatására kedvezően fejlődnek mind a vegetatív (dús gyökérzet, intenzív szár- és levélképződés), mind a generatív szervek (virág- és termésképződés).

1. ábra A talajokat sújtó egyes degradációs folyamatok

Az 1. ábrán láthatóak különböző degradációs folyamatok, ám azok súlyát sajnos nem képes érzékeltetni. A hatások legtöbbször szoros összefüggésben állnak egymással. Termelési szempontból értelemszerűen minden gazdálkodónak a saját területének problémái a meghatározóak.

2. ábra Néhány a talajaink minőségét veszélyeztető tényező

Az egyes degradációs folyamatok érintik mind a talajlakó életközösségeket, mind a termelés jövedelmezőségét (2. ábra), aláhúzva a talajadottságok fejlesztésének szükségességét. 

3. ábra A szerves anyagok pótlásának jelentősége és funkciói

Rendkívül fontos a talaj szerves anyag csökkenését megállítani, amely sokféle funkciót tölt be talajaink állapotában, de a talajéletben is meghatározó (3. ábra)!

Szárbontás

Egy korszerű és innovatív agrotechnikának ma már elhagyhatatlan része a betakarítást követő szármaradványok bontása.

A szárak és növényi maradványok elbontásának jelentősége

  • A szerves anyagokban akkumulálódott tápanyagok mielőbbi hozzáférhetőségének biztosítása
  • A szerves anyagok humifikálódása során tapasztalható agronómiai előnyök kihasználása
  • A szármaradványokon megtelepedő és áttelelő egyes kártevők, kórokozók életterének csökkentése
  • Az agrotechnikai műveletek során el nem bomlott szerves anyagokból fakadó nehézségek elkerülése nagyobb
  • Nő a talajba visszajuttatott tápanyagok mennyisége
  • Csökkenhet a talajba juttatandó műtrágyák mennyisége
  • Javul a talajszerkezet
  • A lazuló talajszerkezetnek és a csökkenő talajellenállásnak köszönhetően a munkagép könnyebben halad, ezáltal csökken az üzemanyag költség