Kérdés – Felelet

A bedolgozás mélysége?

A bedolgozás mélysége a talajféleségtől, illetve annak aktuális állapotától is függ (pl.: nedvességtartalom). Általánosságban kijelenthető, hogy a minimális bedolgozás mélysége 5-10 cm. Alapvetően úgy érdemes a beforgatást végezni, hogy a baktériumok takarásba, de levegős körülmények közé kerüljenek (sekély művelés).

A gyomirtó szerek baktériumokra gyakorolt hatása?

Alapvetően elmondható, hogy a gyomirtó szerekkel egy időben készítményeink alkalmazása nem ajánlott, de egyidejű kivitel általában nem is szokott történni a technológiákban. A talajban lévő gyomirtószerek hatásának leírása az oltóanyagokra azok egyedi vizsgálatát igényli. Jelenleg is több kutatás és teszt van folyamatban termékeinkkel kapcsolatban, hogy mérési adatokkal alátámasztott választ tudjunk adni. Fungicid és baktericid készítményekkel együtt nem használhatóak a BIOFIL készítmények.

Alkalmazott lémennyiség?

Az alkalmazott lémennyiség elsősorban a kijuttatás technológiai és agronómiai lehetőségeitől és igényeitől függ. Technológiai ajánlásunk szerint 50-400 l/ha lémennyiséggel juttathatók ki termékeink, a kijuttató berendezés típusától függően. Nagyobb mennyiséget ajánlunk száraz időjárási körülmények között.

Miért kell minden évben talajt oltani?

A talajoltó készítményekben található törzsek is, akárcsak a többi talajban élő baktérium élőcsíra száma rendkívül sok ható tényezőtől függ, melyek állandó változásban vannak. Azért kell minden évben talajt oltani, hogy az oltóanyagban található hasznos baktérium törzsek a növény számára kedvező időben és mennyiségben a gyökérkörnyezetben (rizoszférában) legyenek. Az intenzív mezőgazdasági termelés hatására bizonyítottan csökken a talajélet.

A különböző készítmények jelentősen eltérő dózisai?

Az eltérő gyártók által forgalmazott készítmények összetételükben, csíraszámukban és egyéb paraméterekben eltérhetnek egymástól. Az adott készítmények optimális kijuttatási dózisait a gyártón kívül a termékengedélyeztetés során független hatóságként hazánkban a NÉBIH állapítja meg úgynevezett regulátor kísérletekben, a meghatározott dózis a kísérletek során tapasztalt legjobb hatást nyújtó dózis.

Miért nem talaj-pH specifikus a szárbontó?

A szárbontás során alapvetően nem a talajt kezeljük, hanem a lebontani kívánt szerves anyagot, ahogy azt a szárbontás helyes technológiai sorrendje is mutatja (a készítményt a szármaradványra juttatjuk ki, majd a talajba forgatjuk). Ebben az esetben a helyes talajba forgatás az optimális lebontáshoz szükséges környezetet hivatott biztosítani. A termékben lévő törzsek tág pH tűrésűek.

 

 

Mi pluszt tud adni a talajoltás azon biogazdáknak, akik már több mint 10 éve gazdálkodnak bio minősítésben, esetleg marhatrágyát is használnak, illetve tartják a vetésforgót?

Például a baktérium készítményekben található egyes törzsek növényi növekedést serkentő hormonális hatásokat
is kifejtenek, így egyértelműen pozitív hatást fejthetnek ki „teljesen egészséges talajokon” is. A biotermesztésben
sarkalatos probléma a talajeredetű növényi kórokozók kártétele és az ellenük való küzdelem, a művelési rendszer
önmagában sajnos nem biztosítja a betegségektől való mentességet. A talajoltás alkalmas oltóanyaggal segíteni
tudja ezen kórokozók visszaszorítását is.

A szárbontó készítmény használatához nincs hideg novemberben?

A baktérium készítményeinkben található törzseket hidegtűrésre is szelektálták a termékek fejlesztése során. Ennek megfelelően alkalmazásuk 4-5 oC talajhőmérséklettől ajánlott.

 

Hogyan oldják meg, hogy 1l készítménnyel 1ha-t lehessen kezelni? Honnan tudhatom, hogy megvan-e benne az előírt csíraszám?

A készítményeknek garantált csíraszáma van, mely a csomagoláson is szerepel, és melyet a gyártás során a minőség-ellenőrzés biztosít. A hatásos, javasolt dózist az egyes készítményekből a NÉBIH határozza meg az engedélyezési eljárás során, az úgynevezett regulátor kísérletekben. Alapvetően a készítmények élőcsíra száma függ azok összetételétől, a gyártási technológiától, fermentációtól, tárolási körülményektől, stb.

Mennyi idő múlva tapasztalhatok terméstöbbletet?

A terméstöbbletet okozó folyamatok igen sokrétűek térben és időben, ezért egy év általában kevés a biztos terméstöbblet eléréséhez (éppen aszály vagy hideg nyár, túl sok csapadék, stb.). Kedvező körülmények között azonban a termelők többsége már az első szezon után terméstöbbletről számol be. Elmondható, hogy 3-4 év rendszeres használattal jönni kell a terméstöbbletnek, ha jó az oltóanyag.